Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Hajdúnánás.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Hajdúnánás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: hajdunanas.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 13 db
Csobaj

Csobaj

Az 1981. évi ásatások során feltárt kelta eredetű sírokban talált temetkezési tárgyak, melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók, azt bizonyítják, hogy Csobaj község eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza. A település az ország második legnagyobb folyója, a Tisza jobb partján fekszik, a folyó mindig is fontos meghatározója volt a völgyében letelepedett népek életének. A folyónak jelentősége mindenekelőtt a melléje letelepedett vízigénylők miatt volt fontos.

Görbeháza

Görbeháza

Görbeháza eredeti nevén Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L-alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken 'görbeháznak' mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak. A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei - hát nevezetű birtokok, melyeket egyébként is kiosztásra szántak, Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak. A megnevezett területen a szántóföld 2088 kh; a legelő pedig 1248 kh, tett ki. ezt osztották ki az új település létrehozására vállalkozó 197 polgári egyén között, akiknek egyenként 3 kh. szántó és 2 kh. legelő jutott. Ezen túl a várható gyarapodással is számolva, 303 telepes család részére egyenként 600 négyszögöles házhelyet is kimértek. Községi célokra (egyház, temető) 90 kh-t, vitézi telkek kialakítására pedig 130 kh. földet tartalékoltak. A mesterségesen létrehozott társadalmi megosztás az 1960-as években a termelőszövetkezet szervezésével számolódott fel.

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek. A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.

Hajdúdorog

Hajdúdorog

A hajdúdorogi ember szorgalma és tehetsége az évszázadok során már bebizonyította, hogy meghatározó szerepünk vitathatatlan a megye életében. Településünk 1989-ben kapta vissza városi rangját, amit elődömnek Dr. Kocsis Miklós tanácselnöknek, és polgármesternek, valamint a település akkori vezetőinek köszönhetünk. Közel húsz év távlatában azt kell mondanom, most jött el az idő, hogy külsőségeiben, szolgáltatási színvonalban is kiérdemeljük ezt a megtisztelő címet. Szeretném, ha ennek a folyamatnak minden hajdúdorogi a részese lenne. Fejlesztési elképzeléseinkről már előzetesen szeretnénk a város lakóit tájékoztatni, illetve véleményüket kérni, mert számomra az Összefogás nem választási szlogen volt, hanem hitvallás. Én hiszem, hogy a jó célok, jó ügyek mentén történő összefogás a város felzárkózását, felemelkedését fogja jelenteni!

Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói kistérségének központja, Magyarország egyik legnagyobb termálvizű fürdőhelye. A város nyugati része körül folyik a Keleti-főcsatorna. A városban kisebb erek valamint csermelyek folydogálnak.

Polgár

Polgár

Polgár, az eddig feltárt és múzeumokban látható, gazdag régészeti leletek tanúbizonysága alapján, igen régi település, amely már az őskortól kezdve, folyamatosan lakott hely volt. Hogy kik voltak az őslakók, az bizonytalan. A leletekből csak annyi állapítható meg, hogy Polgár fejlődésére az őskortól a népvándorlás koráig, sok nép kultúrája hatott. A honszerző Árpád, Szabolcs, Tas és Töhötöm vezérekre bízta ennek a területnek a megszállását. Ezek szállásterületéből alakult ki Szabolcs vármegye, melyhez ekkor még Polgár is tartozott.

Szorgalmatos

Szorgalmatos

Községünk közel 1000 lakosával Magyarország Észak-Alföldi régiójához tartozik, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye nyugati részén található, egyenlő távolságra Tiszavasváritól és Tiszalöktől. Földrajzilag jól lehatárolt település. Fővárosunktól, Budapesttől 220 km-re keletre, Nyíregyházától nyugatra 30 km-re, Tokajtól délre 16 km-re, Debrecentől északra 60 km-re, a Tisza folyótól 8 km-re helyezkedik el. Közigazgatásilag 2002. október 20-ig Tiszavasvárihoz tartozott. A köztársasági elnök 101/2001. (VIII.27.) KE. határozatával az önkormányzati választások napjával új községgé nyilvánította, így megszületett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 229. települése. Tiszavasvári történetében nem ez az első kiválás. 1949-ban Bűd önállósította magát. Bár később újra egyesült.

Taktabáj

Taktabáj

Taktabáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, a Taktaköz vidékének szívében elhelyezkedő kisközség. Vasútállomása nincs, de rendszeres autóbusz-forgalmi kapcsolat köti össze a hozzá legközelebb, alig 17 km-re fekvő várossokkal,Tokajjal és Szerenccsel.

Tiszaladány

Tiszaladány

Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Nagykopasztól délre fekszik, Tokajtól alig hat km-re. A község határában három tájegység találkozik; a határ északi része mély, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén - holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.

Hirdetés
Tiszalök

Tiszalök

Tiszalök földrajzi fekvését tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskében, Tokajtól 13 km-re a Tisza partján fekszik. A város megközelítése ideális vasúton, közúton egyaránt. Budapestről 2 óra alatt elérhető az M3-as autópálya polgári szakaszán. A város közel van Magyarország keleti részének nagyvárosaihoz: Nyíregyháza 30 km, Miskolc 60 km, Debrecen 65 km távolságra található. Tiszalökről egy-egy óra alatt elérhető mind az ukrán határ, mind a román, mind a szlovák határ.

Tiszanagyfalu

Tiszanagyfalu

A honfoglaló magyarok, szláv fejedelmeket találtak ezen a területen. A régészeti kutatások szerint még messzebbre nyúlik vissza a térség múltja. Ezen a tájon 7 ezer évvel ezelőtt az újkőkori ember már letelepedett. A település neve a XIII. századtól fordul elő az írásos emlékeinkben. A XIII. század közepén Magna Villa és a Szabolcsi várispánság birtoka. A tatárjáráskor, 1241-ben teljesen megsemmisült, még 1245-ben is néptelen, puszta terület volt az egri káptalan misét szolgáltató papjai birtokolták. Ebben az időben kapta meg a királyi adományként a GUT-KELED nemzetség. Az 1332. évi pápai tized-lajstromban Nagyfalu néven szerepelt, volt temploma és papja. 1459-ben egyházas Nagyfalu néven említik.

Tiszatardos

Tiszatardos

Tardos (Tiszatardos) neve már 1395-ben szerepel az oklevelekben (Dipéldául gy.). 1424-ben Zemplén vármegyéhez tartozó településnek írták. 1471-ben birtokosa volt a Jonhos, majd később a báji Jenkey család. 1476-ban a Szapolyai család-ot írták földesurának, aki a birtokot a Tokaji pálosok-nak adományozták. A XVI. század végén lakatlan helyként tartják számon. A XVIII. század második és a XIX. század első felében a Rhédey és a Matkovich családok voltak itt birtokosok.

Tiszavasvár

Tiszavasvár

A mai Tiszavasvári két település összeolvadásával jött létre. A két község Büd és Szentmihály 1941-ben Büdszentmihály néven egyesült. A ma használatos Tiszavasvári nevet 1952 óta viseli. A Büd elnevezés török eredetű, honfoglaláskori. A tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a XVI. század végén ismét lakatlan jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görög katolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítik be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Tuti menü